Római-part

A Duna hordalékában sok helyen lehet aranyat találni, Budapesten az egyik legjobb a Római-part. Alacsony vízállás esetén érdemes keresni egy helyet a parton belül, ami a sok vendéglő miatt egyre nehezebb.

Ha arany szemcséket szeretnénk találni, egy jó nagy, kúpos fenekű tálat szedjünk tele homokkal, amelyet olyan helyről vegyünk, ahol sötétebb, vörösebb a homok színe. A tálba kevés vízet engedjünk, és lamináris áramlással, öntsük ki. (Vigyázat, a turbulens, vagy túl erős áramlás mindent visz!) Néhány öntögetés hatására a homok felszíne sötét-vörössre változik, és keményen összeáll, mert a könnyeb fajsúlyú kvarcot elsodorja a víz. Ekkor a tálban keverjük meg a homokot, hogy az alatta lévő rétegeket is átmoshassuk. A lötykölést, keverést folytassuk mindaddig, amíg a világosabb kvarc mind el nem tűnik mélységében is. A kezdeti több kg homokból ekkora kb. néhányszor tíz dkg vörös gránáthomok marad. A műveletet folytassuk, amíg a maradék homok fekete nem lesz, azaz csak a magnetit nem marad. A tál alján néhány gyűszűnyi magnetit-homok marad. A magnetitet mágnessel könnyedén eltávolíthatjuk. A maradék homokban még mindig van egy kevés gránátpor, stb, de nagyítóval már jól látszanak az aranyszemcsék, ha a zagy alját felkavarjuk, ahová az arany többsége leülepszik. 

- [Link]

1 mm-es aranyszemcse a Dunából

Mivel hamarosan itt a nyár és a nyári szünet, temérdek időm lesz és úgy gondoltam, hogy összeállítok egy listát a legfőbb terveimből nyárra. 

Lelőhelyek, amelyeket még szeretnék látogatni a nyáron:

-Zebegény, Bőszobi-bánya

-Bakonycsernye, ammonitesz-lelőhely (védett) 

-Olaszfalu, Eperkés-hegy

-Kazár

-Nagyvisnyó

-Danitzpuszta

A listát még pár napig kiegészítem, ha eszembe jut még valami. 

1. Bemutatnék egy nagyszerű ásványokkal foglalkozó oldalt, a Geománia. A Geománia leghasznosabb része a lelőhelylista, amelyre már több mint 680 lelőhelyet töltöttek fel eddig, és legnagyobb részükhöz lelőhely- és ásványfotók is tartoznak. Az oldal nagy előnye, hogy bárki tölthet fel rá lelőhely leírást, és fotókat. 

Geománia kezdőlap

Geománia lelőhelylista

2. A második oldal nem is igazán oldal, hanem egy cikksorozat. A Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat! az Origo egy régi cikksorozata. Öt részen keresztül mintegy húsz magyarországi ősmaradvány lelőhelyet mutat be. 

Origo Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat 1.

Origo Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat 2.

Origo Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat 3.

Origo Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat 4

Origo Gyűjtsön szabadon ősmaradványokat 5.

Budán sok természeti (és geológiai) érték található, ezek közül kettőt emelnék ki: az Apáthy-, és a Balogh Ádám sziklát. 

Apáthy-szikla

 Az Apáthy-szikla Budán található, a II. kerületben, nagyon szép kirándulásra való környezetben. Az Apáthy-szikla köré egy tanösvényt létesítettek. A tanösvény

a legjobban megközelíthető a Batthyányi térről induló 11-es busszal a végállomásig (Nagybányai út). Onnan megteszünk pár métert a Görgényi u-on, míg meglátjuk a bal oldalon induló zöld jelzésű turistautat. Eleinte egy tölgyerdőben haladunk, míg kiérünk végre a napsütötte sziklás területre. 

Itt csodás kilátás nyílik a János-hegyre. A nagy dolomitszikla tetejére egészen ki lehet menni, ám a tanösvényt határoló kerítésen nem szabad átmászni, ugyanis a napsütötte dolomitsziklák sok védett növénynek adnak otthont. 

A szikla tetejére egészen ki lehet menni

A tanösvényt határoló kerítésen nem szabad átmászni



Dolomitszikla

Balogh Ádám szikla

A Balogh Ádám-szikla az Apáthy-sziklától ~1, 5 km-re fekszik. Ez a dolomitszikla szintén védett, azonban elég kicsi. Ha lehet itt ásványokat gyűjteni még, akkor azokat csak a szikla fülkéiben lehetne, azonban az összes ilyen fülke sajnos hajléktalanok által lakott, így képtelenség odamenni. 

A Balogh Ádám-szikla

2019. május 7-én elindultam a Budai-hegységbe. Eredeti célom a Fenyőgyöngye-kőfejtő volt, ám hiába követtem a leírást, nem találtam meg. A Fenyőgyöngyével szembeni erdőben kihelyezett térkép alapján rájöttem, hogy csupán néhány percre vagyok a Látó-hegyi Francia-bányától. Így hát átmentem oda. 

A Francia-bánya fala ugyanaz az eocén korú márga, mint ami a Pálvölgyi-barlang parkolója mögött látható. 

A Francia-bánya fala

A fal védett, megbontani nem szabad, azonban a törmelékból így is nagyszerűen lehet gyűjteni. A leggyakoribb ásvány a kalcit, nagyon szép példányokat lehet gyűjteni. Ősmaradványok itt is vannak, jellemzően kagylók. 

Szép kalcitér egy nagy kőben

Utam egy kis sétával a Remete-hegyen folytattam. Itt található egy olyan felhagyott bánya, amelyet már teljesen benőtt a természet. A bánya nagyon közel van a Szépvölgyi-úthoz. 

Itt, a Nyereg úton lemenve rögtön balra fordulva (ahol a kocsik parkolnak) találjuk a bányát. 

Itt szép, nagy és tiszta kalcitokat lehet gyűjteni. 



Ezután a Mátyás-hegyi-kőfejtőbe szerettem volna eljutni, ám az útvonalat, amit követtem, már beépítették. 

Összességében ha az ember a Budai-hegységbe szeretne menni gyűjteni, vigyázni kell, mert az 1-2 évi aktuális utak mára már (főleg a II-III. kerületben) lehet, hogy beépültek, ám ha sikerül eljutni a lelőhelyre, akkor szép dolgokat lehet ott gyűjteni. 

Még régebben, 2018 őszén nagyon alacsony volt a vízállás a Dunán. Kimentem a Margit-szigetre kagylókat és régi pénzérméket gyűjteni, amelyek az alacsony vízállás következtében kerültek szárazra. 

Ezeket mind még is találtam, ám találtam még valamit, amit nem értek, hogy hogyan került oda. Erről van szó:

 Kagylókövület és tőle balra egy csigakövület a Margit-szigetről 

Valószínűleg a Duna valahonnan messzebről hozta ide. 

Felsőörsön van egy híres geológiai bemutatóhely a Forrás-hegyen. Megtalálni nem nehéz, elég jól ki van táblázva. A hely egy rövid tanösvény, a lelőhelyet a tanösvény kezdetétől kis sétával lehet elérni. A táblákat érdemes elolvasni, sok információt tartalmaznak, de a lelőhely kissé csalódás volt, mivel hiába védett a lelőhely, sok gyűjtő nem vette figyelembe ezt, és már nem találtam ősmaradványokat. 

A tanösvény kezdete

Tinnyét elhagyva a Perbál felé vezető 102-es úton a falu utáni első kanyartól 100 méteren belül bal kéz fele látunk egy sorompót. A sorompó mögött vezető út Magyarország egyik legszebb megtartású miocén (szarmata) mészkőbeli ősmaradványokat rejti: a Sőregi-kőfejtőt. A lelőhely helye a térképen: [Link]

A sorompó

A kőfejtő

A kőfejtő igen gazdag lelőhely - már ahol még látszik a kőzet, ugyanis sok az illegális szemétlerakás, és nemrégiben rengeteg földet is odahordtak. Szerencsére még találtam ép részt a bányában. 

Ez a kép is tanúsítja a bánya nagyon jó megtartású, és nagy gazdagságú leleteit - kagylók Tinnyéről

Frissítés 2020. 06. 15.: A kőzetfal valójában a Mátyás-hegyi alsó kőfejtő fala.

Gondolom mindenkinek ismerős a Pálvölgyi-barlang parkolója mögött lévő hatalmas kőzetfal, aki valaha járt ott. Az a kőzetfal eocén korú márgából áll, és elég hosszan húzódik még a fák mögött is. 

Ha szembe állunk a fallal, a parkoló jobb sarkában van egy útra hasonlító valami. Ha azon lemegyünk, egy nagyobb erdei ösvényen találjuk magunkat, nem messze a Szépvölgyi úttól. Az út vége egy ráccsal lezárt barlanghoz vezet, mely mellett (és kicsit felette) ott van a kőzetfal. A fal mellett a törmelékben kutakodva szép maradványokra, legtöbbször kagylókra bukkanhatunk. 

A kőzetfal

Kicsit kisebb, de szép megtartású eocén korú kagyló a kőzetfal alatti törmelékből