Pusztavám egy község a Vértes szélén, a bauxitbányászatról híres Gánt szomszédságában. A két települést egy út is összeköti, melyről több, már felhagyott eocén korú barnakőszénbánya nyílik.
A szenet korallos mészkő, agyag, agyagmárga, helyenként folyami kavics fedte. A szürke színű mészkő ősmaradványokban gazdag, a lelőhely fő maradványai a tenyérnyi méretet is könnyűszerrel elérő osztriga-teknők (Ostrea sp.), de a gánti eocén kori csigákhoz hasonló maradványok is gyűjthetőek (például Tympanotonus calcaratus, Globularia sp). Fontos megemlíteni a kissé ritkább korallmaradványokat is.
Az egyik ilyen lelőhely egy nagyobb méretű tó partján helyezkedik el. A tó koordinátái: [47.403512, 18.271362].
A tó a térképen...
...és műholdképen.
A lelőhely megközelíthető a pusztavámi ipartelepekig, onnan kis erdei utakat követve gyalog. Az út ugyan néhol elég széles ahhoz, hogy egy autó is elférjen rajta, de a lelőhelyet körülvevő futóhomokos talaj miatt senki se próbáljon meg vele behajtani.
Az út a tó délnyugati csúcsához vezet, onnan pedig felkanyarodik a tó északi, magasan fekvő részére. Az út maga a lelőhely; egyes helyeken csillog az osztrigateknők darabjaitól.
A tó látképe az északi, magasan fekvő oldalról
Osztrigateknő (Ostrea sp.)
Pár cm-es maradványok: Cerithium sp. (balra) és Globularia sp. (jobbra)
És végül: korallmaradványok (a bal oldali átmérője kb. 2 cm)
Források: geomania.hu, Magyarország földtani alapszelvényei
