Rég voltam már a Bükk-hegység lábánál fekvő Egerben, és akkor sem maradványgyűjtési célokból, így már jó ideje vártam a látogatást a városba. A legnagyobb kitűzött cél a Wind-féle téglagyár agyagbányája volt, mely szerencsémre meg is valósult. Kezdjük is sorrendben!

A Bükk-hegység felépítése

Ez a hegység főként az ó- és középidőben keletkezett tengeri üledékes kőzetből (mészkő, agyagpala, dolomit, homokkő) áll, melyek a Tethys-óceán afrikai (déli) oldalán rakódtak le. A leggyakoribb kőzet a triász korú mészkő, mely általánosan elterjedt. A dolomit és a homokkő ritkább, a mélytengeri agyagból képződött agyagpala főként a felszínen van jelen. Bővebb információk a hegység születéséről, keletkezéséről itt.

1. lelőhely: A Wind-féle téglagyár agyagbányája

Ez a bánya Eger délkeleti részén található, a város szélén. Megközelíthető a Merengő utcán végigsétálva, bár ez változhat, ha az utat és a bányát elválasztó kis területen lévő növényzet drasztikusan megnő. Ennek megvan a valószínűsége, hiszen mióta 2019-ben elhunyt a bánya tulajdonosa, Keller József, senki sem tartja karban a helyet. A lelőhely koordinátái 47°53’47.55”, 20°23’52.20”, a térképen Téglagyári tó szerepel, hiszen a bánya egy része helyén ma már egy tó terül el.
A bánya rétegsora a miocén-oligocén határán terül el, az Egri Emelet sztratotípusa, melyet errl a helyről neveztek el. A rétegek a Paratethysben képződtek, s a tulajdonképpeni rétegsor a bánya alján fellelhető szürke színű kiscelli agyagra települ rá. Ezután laza homokkő- és agyagrétegek váltják egymást.

A kiscelli agyag, mely fosszíliákban gazdag

A bánya látképe, ahol jól látszanak a rétegek

A híres agyagbánya hajdanán hatalmas gazdasággal szolgáltatta a maradványokat, mostanra már picit megcsappant a kínálat, de még mindig lehet szép darabokat találni.... Még, ugyanis a bánya a tervezett tehermentesítő út nyomvonalán helyezkedik el, amely végzetes következményekkel járhat a méltán híres Egri Emelet számára.

Globuria ?gibberosa sanctistephani

Turris sp.

Pecten sp.

Crassatella bosqueti

Cardium sp. (?)

Tortoliva subcanalifera

Vaspondró kitinváza - nem kövület, szimplán érdekes

A határozásokat köszönöm Dr. Dávid Árpádnak és Zsoldos Mártonnak! 

2. Kisegedi márgás feltárások

Egert egy műút köti össze Noszvajjal, mely néhány kanyargása során belelóg a Kiseged hegy oldalába. Itt a növényzet közül néhány helyen felső-oligocénban képződött lemezes márga bukkon ki. Ezt a kőzetet könyvként lehet lapozni, melyeken levéllenyomatokat figyelhetünk meg. 

A márga

A feltárás a Tardi Agyag Formációba tartozik, védett, gyűjteni nem szabad, ám néha az út szélére csúszik egy-egy esetlegesen maradványt tartogató kőzet-mint az a lenti képen is látszik.

Növénylenyomatok

+1 - Berva-völgyi mészkőfejtő

Egertől északra található a hatalmas, ma is működő Berva-völgyi mészkőfejtő, koordinátái: 47.976692, 20.368558. A bányában triász korú mészkövet fejtenek, amiben dolomit szennyeződések találhatóak. Itt ősmaradványokat nem, csak ásványokat lehet gyűjten, főkénzt nagy kalcitokat. A bányába engedélyt az Omya Kft. weboldalán lehet kérni, ám nem nagy az esélye, hogy beengednek, inkább kisebb kőzetmintát adnak.

Kalcit

Forrás és ajánlott irodalom: Dr. Dávid Árpád: Paleontológia