Pusztavám egy község a Vértes szélén, a bauxitbányászatról híres Gánt szomszédságában. A két települést egy út is összeköti, melyről több, már felhagyott eocén korú barnakőszénbánya nyílik.

A szenet korallos mészkő, agyag, agyagmárga, helyenként folyami kavics fedte. A szürke színű mészkő ősmaradványokban gazdag, a lelőhely fő maradványai a tenyérnyi méretet is könnyűszerrel elérő osztriga-teknők (Ostrea sp.), de a gánti eocén kori csigákhoz hasonló maradványok is gyűjthetőek (például Tympanotonus calcaratus, Globularia sp). Fontos megemlíteni a kissé ritkább korallmaradványokat is.

Az egyik ilyen lelőhely egy nagyobb méretű tó partján helyezkedik el. A tó koordinátái: [47.403512, 18.271362].

A tó a térképen...

...és műholdképen.

A lelőhely megközelíthető a pusztavámi ipartelepekig, onnan kis erdei utakat követve gyalog. Az út ugyan néhol elég széles ahhoz, hogy egy autó is elférjen rajta, de a lelőhelyet körülvevő futóhomokos talaj miatt senki se próbáljon meg vele behajtani.

Az út a tó délnyugati csúcsához vezet, onnan pedig felkanyarodik a tó északi, magasan fekvő részére. Az út maga a lelőhely; egyes helyeken csillog az osztrigateknők darabjaitól.

A tó látképe az északi, magasan fekvő oldalról

Osztrigateknő (Ostrea sp.)

Pár cm-es maradványok: Cerithium sp. (balra) és Globularia sp. (jobbra)

És végül: korallmaradványok (a bal oldali átmérője kb. 2 cm)

Források: geomania.hu, Magyarország földtani alapszelvényei

Siklós a Villányi-hegységben található város. Északi részéhez tartozik Máriagyűd, mely a Villányi-hegység déli, meredek oldala közelében terül el. Itt több bányát műveltek, az egyik a Márvány Kft. által üzemeltetett Márványbánya. Koordinátái 45.881476, 18.294559, megközelíthető egy köves földúton Máriagyűdtől.

Ezt a bányát már felhagyták, de még jó állapotban van. A bejáratánál több romos épület található. A hozzá vezető úton, még egy kicsit lejjebb található a cég irodája, amelyen lévő felirat szerint a bányában rekultivációs munkákat végeznek, így hamarosan eltűnhet ez a hely is.

A bánya felső-jura korú mészkövet és közép-triász korú dolomitot tár fel, mely rózsaszínes, vöröses színű. Ezért a helyiek Rózsabánya néven emlegetik. A helyszínen megtalálható formációk a Villányi Mészkő Formáció, és a Szársomlyói Mészkő Formáció.

A kőzethez rengeteg kalcit kapcsolódik. Őslények közül ammoniteszeket lehet gyűjteni némi szerencsével.

Kalcit a mészkőben - ősállat nyomának kitöltése, vagy csak egy érdekes minta.

Kalcit a mészkőben - ősállat nyomának kitöltése, vagy csak egy érdekes minta.

Ökölnyi kalcit

Az ország délnyugati részén található Villány. Területén áll a Templom-hegy, melyen található egy védett kőfejő, amiből egy tanösvényt alakítottak ki. A bányában jura korú mészkövet bányásztak. A tanulmányozható maradványok elsősorban a hatalmas ammoniteszek, illetve a pörgekarúak, belemniteszek, és kagylók.

A területet 1910 óta kutatják. Lóczy Lajos 1915-ben dolgozta fel először a maradványokat. A bányát már a római korban is művelték, a termelés a csúcsát az 1960-as, 1970-es években érte el. A jura korú ammoniteszek mellett a pleisztocén korú gerinces maradványok híresek.

Hatalmas ammonitesz a falban

Rég voltam már a Bükk-hegység lábánál fekvő Egerben, és akkor sem maradványgyűjtési célokból, így már jó ideje vártam a látogatást a városba. A legnagyobb kitűzött cél a Wind-féle téglagyár agyagbányája volt, mely szerencsémre meg is valósult. Kezdjük is sorrendben!

A Bükk-hegység felépítése

Ez a hegység főként az ó- és középidőben keletkezett tengeri üledékes kőzetből (mészkő, agyagpala, dolomit, homokkő) áll, melyek a Tethys-óceán afrikai (déli) oldalán rakódtak le. A leggyakoribb kőzet a triász korú mészkő, mely általánosan elterjedt. A dolomit és a homokkő ritkább, a mélytengeri agyagból képződött agyagpala főként a felszínen van jelen. Bővebb információk a hegység születéséről, keletkezéséről itt.

1. lelőhely: A Wind-féle téglagyár agyagbányája

Ez a bánya Eger délkeleti részén található, a város szélén. Megközelíthető a Merengő utcán végigsétálva, bár ez változhat, ha az utat és a bányát elválasztó kis területen lévő növényzet drasztikusan megnő. Ennek megvan a valószínűsége, hiszen mióta 2019-ben elhunyt a bánya tulajdonosa, Keller József, senki sem tartja karban a helyet. A lelőhely koordinátái 47°53’47.55”, 20°23’52.20”, a térképen Téglagyári tó szerepel, hiszen a bánya egy része helyén ma már egy tó terül el.
A bánya rétegsora a miocén-oligocén határán terül el, az Egri Emelet sztratotípusa, melyet errl a helyről neveztek el. A rétegek a Paratethysben képződtek, s a tulajdonképpeni rétegsor a bánya alján fellelhető szürke színű kiscelli agyagra települ rá. Ezután laza homokkő- és agyagrétegek váltják egymást.

A kiscelli agyag, mely fosszíliákban gazdag

A bánya látképe, ahol jól látszanak a rétegek

A híres agyagbánya hajdanán hatalmas gazdasággal szolgáltatta a maradványokat, mostanra már picit megcsappant a kínálat, de még mindig lehet szép darabokat találni.... Még, ugyanis a bánya a tervezett tehermentesítő út nyomvonalán helyezkedik el, amely végzetes következményekkel járhat a méltán híres Egri Emelet számára.

Globuria ?gibberosa sanctistephani

Turris sp.

Pecten sp.

Crassatella bosqueti

Cardium sp. (?)

Tortoliva subcanalifera

Vaspondró kitinváza - nem kövület, szimplán érdekes

A határozásokat köszönöm Dr. Dávid Árpádnak és Zsoldos Mártonnak! 

2. Kisegedi márgás feltárások

Egert egy műút köti össze Noszvajjal, mely néhány kanyargása során belelóg a Kiseged hegy oldalába. Itt a növényzet közül néhány helyen felső-oligocénban képződött lemezes márga bukkon ki. Ezt a kőzetet könyvként lehet lapozni, melyeken levéllenyomatokat figyelhetünk meg. 

A márga

A feltárás a Tardi Agyag Formációba tartozik, védett, gyűjteni nem szabad, ám néha az út szélére csúszik egy-egy esetlegesen maradványt tartogató kőzet-mint az a lenti képen is látszik.

Növénylenyomatok

+1 - Berva-völgyi mészkőfejtő

Egertől északra található a hatalmas, ma is működő Berva-völgyi mészkőfejtő, koordinátái: 47.976692, 20.368558. A bányában triász korú mészkövet fejtenek, amiben dolomit szennyeződések találhatóak. Itt ősmaradványokat nem, csak ásványokat lehet gyűjten, főkénzt nagy kalcitokat. A bányába engedélyt az Omya Kft. weboldalán lehet kérni, ám nem nagy az esélye, hogy beengednek, inkább kisebb kőzetmintát adnak.

Kalcit

Forrás és ajánlott irodalom: Dr. Dávid Árpád: Paleontológia

Pár hónappal ezelőtt részt vettem egy vezetett ásványgyűjtő túrán a Mátra Ásványház szervezésében, ezt fogom most leírni.

Gyöngyöspata egy település a Mátra szélén. Határában és környékén több helyen is gyűjthető egykori gejzírek jelenlétére utaló ásványok, opál, kalcit, és hidrokvarcitok. A lelőhely koordinátái: 47.859956,19.774180

Megközelíthető a gyöngyöspatai temetőből indulva a temető északi végétől induló útján (47.821782, 19.780839). Itt a földúton kell haladni, ami kocsival is járható, a szőlőültetvények mellett, amíg egy erdőhöz nem érkezünk. Itt gyalog kell továbbmenni, és mintegy 20-30 perc séta után megérkezünk a lelőhelyre, amely az út bal oldalán található. Formára semmi különös nem látszik, a lelőhely az erdő egy sziklákkal tarkított része. Itt a miocén korban gejzírek törtek fel, melyek kovasavas oldatukkal lassanként átalakították a környező kőzeteket, új ásványokat alkotva ezzel. A keletkező anyag a hidrokvarcit lett, mely főként opálból, kvarcból és kalcitból áll. A gyűjthető anyagok is ezek.

Gömbös kalcit a hidrokvarcit között

Vas-oxiddal bevont sárga kalcit

És a lelőhely:

Most, hogy már kicsit több, mint egy éve fut a blog, úgy érzem, ideje lenne fejlődni egy kicsit a színvonalban. Konkrét tervem, hogy ez hogyan valósulna meg, persze még nincs, de annyit ígérhetek, hogy a jövőben pontosabban, több gyakorlati és tudományos infóval fogok megírni egy bejegyzést.
Lehet, hogy ez a régebbi bejegyzések átszerkesztését vonja maga után, de ez nem biztos, és ehhez kapcsolódik a következő dolog: készül egy nagyobb kaliberű, összefoglaló dokumentum a lelőhelyekről (ősmaradványokkal és ásványokkal), melyben lényegesen több információ található meg. A nagy része már készen van, igazából egy-két lelőhely nincs meg, amelyeket a nyár folyamán tervezek meglátogatni.

Itt egy rövid lista a nyáron meglátogatandó lelőhelyekről (melyek már talán kicsit földhözragadtabbak): 

Zebegény, Bőszobi bánya - Ide már engedályem is van, ha valakit érdekel a bányát a Malomhegyi Mészkő Kft.üzemelteti, a honlapjuk [ezen] a címen található, a kapcsolat fülnél emailben lehet engedélyt kérni. Rendkívül segítőkészek, gyorsan válaszolnak.

Eger - itt több hely is van. Egyrészt célom ellátogatni a lenyomatos helyre. Másrészt ott van a Wind-féle téglagyár agyagbányája, ez lenne számomra a legfontosabb, de a neten csak régi és egymásnak ellentmondó információk vannak a bánya állapotáról, így erről még sajnos nem tudok biztosat mondani. Utoljára Eger határában található egy hatalmas mészkőbánya, melyet az Omya Kft. üzemeltet, itt ásványokat lehet gyűjteni. Honlapjuk csak nezetközi van, magyar nincs, [itt] található egy hasznosabb link elérhetőséggel. Ennek a megvalósulása függ az engedélytől, a bejegyzést frissítem, ha van fejlemény.

Tinnye - ide egészen valószínű, hogy ellátogatok, ám bejegyzést csak akkor írnék, ha van valami, amiről megéri még írni, tehát ennek várhatóan nem lesz látható lenyomata itt.

Balaton-felvidék, vagy inkább a Bakony - ez megint egy bizonytalanabb, tágabb  terület, egy külső körülménynek kell teljesülnie ahhoz, hogy ez megvalósuljon, így erre sem ígérhetek semmit teljesen biztosat.

Pécs - egyre biztosabbnak látszik ez is, azonban nincs még semmi konkrétum.

Egyéb: újratervezem a címkézést az oldalon, hogy átláthatóbb legyen.
Ásványos bejegyzés (Gyöngyöspata) a napokban érkezik remélhetőleg, kövületes poszt július eleje fele, ha az időjárás nem szól bele.

Köszi hogy végigolvastad! :)

Mostanában sokat néztem a térképet, és feltűnt, hogy a bányák nagy hiányossággal vannak fent rajta. A Google Mapson van hely hozzáadása funkció a saját profilnál (számítógépen Az Ön hozzájárulásai --> Szerkesztéseknél lehet megnézni). Ha van egy hely, ami nincs a térképen, érdemes hozzáadni pár képpel, így mások is láthatják azt. Idemásolom azoknak a helyeknek a címét, amelyeket már hozzáadtam. 

[Máriahalmi homokbánya]

[Eplényi kőbánya]

[Sőregi-kőfejtő]

Nem sok, de kezdetnek nem rossz.

Erdőbénye egy kis település az északkeleti országrészben, nem messze Sárospataktól. Egyike a legrégebbi mezővárosainknak, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a Kab-hegy körül fekszik, az Aranyos-völgy kapujánál. 

A terület gazdag ásványokban és ősmaradványokban. Több nevezetes lelőhelyeknek is otthont ad, köztük bányával és szabadon bejárható területtel. A továbbiakban személyes és nem személyes tapasztalatokra hivatkozva bemutatok párat az Erdőbénye körüli lelőhelyekből. 

Diatómaföld-bánya (Ligetmajor)

Elsőként jöjjön egy bánya: az Erdőbényétől pár kilométerre található működő bánya miocén kori, ~13 millió éves szarmata kovaföldet termel. 13 millió évvel ezelőtt

a mai félmedence nyugati területein egy kiédesedő vizű lagúna (majd később tó) terpeszkedett, amelybe a vulkáni utóműködés magas kovasavtartalmú hévforrásai ömlöttek bele. A szabad kovával bőségesen ellátott lagúnáris rendszerben hihetetlen módon elszaporodtak a kovavázú algák (az ún. diatomák), amelyek „testüket” kovából építették fel (ásványtani értelemben opálból). A hévforrás-tevékenység mellett a savanyú vulkáni tufák (pl. riolittufa) mállása is hozzájárult a lagúna magas kovasavtartalmának kialakításához. A hosszú idő alatt elpusztult kovamoszatok mikroszkópikus vázelemei a csendes lagúna aljára ülepedtek, s közel vízszintes, párhuzamos rétegeket alkotva alakították ki a bánya által is feltárt kovaföldes összletet.

A bánya területét engedéllyel lehet látogatni. Főként növénylenyomatokat és ásványokat, többek közt például opált lehet gyűjteni. A palabánya elérhető Erdőbénye felöl az Aranyos-völgyben Abaújszántóra tartva, a védett fás legelővel szembeni erdőben.

Levéllenyomat a bányából

Mogyorósok

Az Aranyos-völgy bejárata előtti legelőkre vezető földút az elején hidrokvarcitot, később (kb. 200-300 méterre) opál-teléreket tár fel, melyek részben miocén korú andezitben, részben színesen sávozott riolitban képződtek. A környékbeli helyeken, földutakon nagyon nagy mennyiségben fordul elő az opál, legtöbbször kék és vörös színben. Ez az ásvány gyakori a Zempléni-hegységben.

Ez az egyszerű földút egy opálban gazdag lelőhely - nem mindig a látványos helyek a legjobbak

Az opál ott hever a földön

Mulató-hegyi andezitbánya

A bánya miocén korú piroxénandezitet, fluidális riolitot, riolittufát és riolitártufát tár fel,helyenként újraolvadt perlites beépülésekkel. Az andezit fő ásványa a sziderit (szferosziderit). A kőzet akár 10-20 cm-es hólyagüregeket is tartalmazhat, melyekhez kötődnek az ásványok. (Geománia)

A bányát régen 2 szinten művelték, az alsó szintet már régóta szép tó foglalja el, ez a műholdas térképeken szépen látszó erdőbényei bányató a település déli részén. 

A bánya elvileg időszakosan működik, területét kerítés veszi körül, de van még egy utca, ahová be lehet hajtani autóval, majd a tó oldalán szépen fel lehet sétálni a felső részre, ahol még van kőzetfal.

Látványban itt nincs hiány

A kőzetfal

Források: Geomania.hu, Wikipédia

Ajka híres a dinoszaurusz ősmaradványokról, és az ajkaitnak nevezett borostyánról. A település területén több felhagyott szénbánya található.

Az egyik leghíresebb a Csingervölgyben található Ármin-bánya. Az aknában 1909-ben egy bányaszerencsétlenség történt. Az akna helyén egy bányászmúzeumot alakítottak ki. 

Térkép Csingervölgyről

Én az első térképen Ármin-bányaként jelölt helyre akartam eljutni. Először a második térképen jelölt egyes számú úton, ám ez nem jött be, nem volt elágazás ami a bányához vezetett volna. Ezután a kettes számú úttal próbálkoztam, ezen el is lehetett jutni a bányához, csupán az volt a probléma, hogy a területet teljesen benőtte a növényzet, még nyoma sem maradt a bányának. A hozzá vezető úton viszont ősmaradványokban gazdag mészkő található meg végig.

A lelőhely - ismét egy útbevágás

A maradványok tengerből származnak, van köztük kagyló, és ami az ősmaradványok nagyját adja, az ez:

Erre nincs ötletem, hogy mi lehet. Aki tudja, légyszi írja meg! 

Ami szembetűnt, hogy ez a mészkő pont ugyanúgy néz ki, mint amit az Eger hegynél találtam. Ezért feltételezem, hogy a mészkő az oligocén kor környékén képződhetett a Paratethys-tenger vízében. 

Borostyánt nem sikerült találni,de ez kárpótolt érte. 

Ajkától nem messze a Balaton-felvidéken van egy falu, Úrkút, melynek határában található a Csárda-hegyi őskarszt. A karszt területén, az egykori mangánbányászat nyomában egy védett bemutatóhelyet hoztak létre. 

A hely Magyarország egyik geológiai csodája, hazánk egyik leglátványosabb földtani értéke. A Csárda-hegy oldalában az 1920-as évektől virágzott a mangánbányászat, harminc év után az ércek kimerültek, és felszínre került a 100 millió éves jura kori őskarszt.

A tanösvény útvonalán egy öreg falépcsőn lejuthatunk a sziklakatlan aljára, ahol pár fokkal alacsonyabb a hőmérséklet. Itt védett páfrányok is élnek. 

Az úrkúti őskarszt karsztosodott fekűkőzetét az alsó-jura, hierlatz mészkő képezi, amely brachioda maradványokat tartalmaz. Az alsó jura folyamán karbonátos mangánérc, és különféle üledékek keletkeztek a tengerben. Ezután a terület szárazzá vált, és megindult a karsztosodás. A középső eocénban újra elöntötte a tenger, és agyagos üledékek, majd nummuliteses mészkő rakódott le, megvédve a területet a pusztulástól. A pliocén vulkanizmus során a kiemelkedés hatására megkezdődött a tér pusztulása, majd felszínre bukkant a mangánérc. 

A Csárda-hegyi őskarszt természetvédelmi terület szépen ki van tablázva, sokat meg lehet tudni belőlük a térség geológiájáról. A gyűjtés természetesen tilos, de megéri elmenni az őskarsztra pusztán az információk és a látvány miatt.