Erdőbénye egy kis település az északkeleti országrészben, nem messze Sárospataktól. Egyike a legrégebbi mezővárosainknak, az Alföld és a Zempléni-hegység találkozásánál, a Kab-hegy körül fekszik, az Aranyos-völgy kapujánál.
A terület gazdag ásványokban és ősmaradványokban. Több nevezetes lelőhelyeknek is otthont ad, köztük bányával és szabadon bejárható területtel. A továbbiakban személyes és nem személyes tapasztalatokra hivatkozva bemutatok párat az Erdőbénye körüli lelőhelyekből.
Diatómaföld-bánya (Ligetmajor)
Elsőként jöjjön egy bánya: az Erdőbényétől pár kilométerre található működő bánya miocén kori, ~13 millió éves szarmata kovaföldet termel. 13 millió évvel ezelőtt
a mai félmedence nyugati területein egy kiédesedő vizű lagúna (majd később tó) terpeszkedett, amelybe a vulkáni utóműködés magas kovasavtartalmú hévforrásai ömlöttek bele. A szabad kovával bőségesen ellátott lagúnáris rendszerben hihetetlen módon elszaporodtak a kovavázú algák (az ún. diatomák), amelyek „testüket” kovából építették fel (ásványtani értelemben opálból). A hévforrás-tevékenység mellett a savanyú vulkáni tufák (pl. riolittufa) mállása is hozzájárult a lagúna magas kovasavtartalmának kialakításához. A hosszú idő alatt elpusztult kovamoszatok mikroszkópikus vázelemei a csendes lagúna aljára ülepedtek, s közel vízszintes, párhuzamos rétegeket alkotva alakították ki a bánya által is feltárt kovaföldes összletet.
A bánya területét engedéllyel lehet látogatni. Főként növénylenyomatokat és ásványokat, többek közt például opált lehet gyűjteni. A palabánya elérhető Erdőbénye felöl az Aranyos-völgyben Abaújszántóra tartva, a védett fás legelővel szembeni erdőben.
Levéllenyomat a bányából
Mogyorósok
Az Aranyos-völgy bejárata előtti legelőkre vezető földút az elején hidrokvarcitot, később (kb. 200-300 méterre) opál-teléreket tár fel, melyek részben miocén korú andezitben, részben színesen sávozott riolitban képződtek. A környékbeli helyeken, földutakon nagyon nagy mennyiségben fordul elő az opál, legtöbbször kék és vörös színben. Ez az ásvány gyakori a Zempléni-hegységben.
Ez az egyszerű földút egy opálban gazdag lelőhely - nem mindig a látványos helyek a legjobbak
Az opál ott hever a földön
Mulató-hegyi andezitbánya
A bánya miocén korú piroxénandezitet, fluidális riolitot, riolittufát és riolitártufát tár fel,helyenként újraolvadt perlites beépülésekkel. Az andezit fő ásványa a sziderit (szferosziderit). A kőzet akár 10-20 cm-es hólyagüregeket is tartalmazhat, melyekhez kötődnek az ásványok. (Geománia)
A bányát régen 2 szinten művelték, az alsó szintet már régóta szép tó foglalja el, ez a műholdas térképeken szépen látszó erdőbényei bányató a település déli részén.
A bánya elvileg időszakosan működik, területét kerítés veszi körül, de van még egy utca, ahová be lehet hajtani autóval, majd a tó oldalán szépen fel lehet sétálni a felső részre, ahol még van kőzetfal.
Látványban itt nincs hiány
A kőzetfal
Források: Geomania.hu, Wikipédia