A gánti bauxitbányászat az egyik legjelentősebb egész Magyarországon. A bányászat egészen az 1980-as évekig folyt, és ezután a Bakonyi Bauxitbánya Kft. 1997-ben kiépítettte rekultivációként.
Gánton több külfejtés található (Sas-hegy, Harasztos...). Ezek közül a Bagoly-hegy a legjelentősebb amit a Bakonyi Bauxitbánya Kft. épített ki 1997-ben rekultivációként. A Bagoly-hegyen található a Balás Jenő Bányászati Múzeum, ahol bemutatják a Gánti bauxitbányászatot, és ezenkívül egy földtani tanösvény. A tanösvény a múzeum mellől indul és bemutatja a bauxit összes rétegét. A külfejtés alapból téglavörös színű, de a bauxiton lévő sziklák közelről fekete, sárga, lila és néhol fehér színben pompáznak.
A gánti bauxitkülfejtés

A külfejtés bauxitja nem tartalmaz ősmaradványt, ám a bányát határoló réteges kőzetfal igen gazdag fosszíliákban. Jelentős lelőhely a tanösvényen belül a Fornai Formáció, mely a határoló kőzetfal egy része. A hatalmas fal
első pár métere ősmaradványt nem tartalmazó mocsári tarkaagyag. Fölötte mészkő, mészmárga, agyag és kőszenes agyagpadok váltakozásából felépült rétegek láthatók, a bennük nagy mennyiségben előforduló Melania csiga fajok után melaniás mész-márgának nevezik. Az itt előforduló ősmaradványok édesvízben éltek, e rétegek a tenger elöntés édesvízi szakaszát jelentik. A rétegek felfelé egyre agyagosabbá válnak, s a bennük lévő, a tengervíz növekvő sótartalmához egyre jobban alkalmazkodó, gazdag puhatestű molluszka fauna alapján molluszkumos agyagnak (Fornai Agyag Formáció) nevezik. A rétegek felső részében már megjelennek a tisztán tengervízben élő korallok, míg a rétegsort tengeri, foraminiferás mészkő és márga zárja.
A tanösvény védett, a kőzetfalat megbontani tilos, azonban a törmelékből lehet gyűjteni.
Ősmaradványok Gántról, nagy részük a Fornai Formációból
